Egyszer egy gazdag ember elutazott Afrikába egy szafarira. Elvitte magával a kedvenc kutyáját is. Egyik nap a kutya elkezdett lepkéket kergetni és mielőtt észbe kapott volna, elszakadt a csapattól és eltévedt.
Ahogy bandukolt, egyszer csak észrevette, hogy egy leopárd rohan felé minden kétséget kizáróan azzal a szándékkal, hogy felfalja. Gyorsan elkezdett gondolkodni. Észrevette, hogy éppen mellette van néhány csont a földön. Gyorsan odament és elkezdett egy csontot rágcsálni. Mikor a leopárd már közel volt, felkiáltott:
- Hú de finom volt ez a leopárd! Bárcsak lenne még egy itt valahol a közelben!
A leopárd ezt hallva hirtelen megállt, majd rémülten felmászott a legközelebbi fára. Ott ezt gondolta magában:
- Hú ez meleg helyzet volt. Ez a kutya majdnem elkapott. Igen ám, de volt az egyik közeli fán egy majom, aki látta a történteket. Gondolta, hogy szerez egy jó pontot a leopárdnál ha elmondja neki az igazságot, hátha azután már nem fogja őt bántani.
A leopárd hallva az igazságot dühösen lemászott a fáról és azt mondta:
- Gyere majom, ülj fel a hátamra és majd meglátod hogy jár az a kutya aki engem lóvá tett!
A kutya észrevette, hogy mi történt és látta a majommal a hátán közeledő leopárdot. Gyorsan elkezdett gondolkodni, hogy vajon mit tegyen. Egyszer csak leült a csontok mellé, háttal a közelgő leopárdnak, mintha nem vette volna észre, hogy jön. Amikor már úgy érezte, hogy közel járnak, hirtelen megszólalt:
- Hol a fenébe lehet már az a majom. A majmokban nem lehet megbízni. Már legalább fél órája elküldtem, hogy kerítsen nekem még egy leopárdot, és még nem jött vissza azóta...
